Mennyire emelkedtek a háztartások energiaszámlái Európában az energiaválság közepette?
Az utolsó télen, amikor a globális olajár, a gázárak és a szénárak mind megugrottak, Európa volt a nemzetközi energiaellátási hiány fókuszterülete. A külső energiától való nagyfokú függőség, az alacsony földgázkészletek, a vártnál kevesebb újenergia-kibocsátás és az üzemanyagárak villamosenergia-árakra való átterjedése miatt számos európai országban megugrottak az energiaárak a tavalyi év második felében. Szóval, mekkora hatással van az energiaválság a háztartási fogyasztók energiaszámláira?
Az Eurostat által a közelmúltban közzétett adatok szerint 2021 második felében az uniós háztartások átlagos villamosenergia-ára jelentősen emelkedni fog 2020 azonos időszakához képest. A villamos energia kilowattóránkénti ára 0,237 euró volt, ami több mint 11%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ugyanebben az időszakban a földgázárak is jelentősen emelkedtek, a 2020 második félévi 100 kWh-nkénti 7 euróról 7,8 euróra. A közelmúltban a villamos energia és a földgáz nagykereskedelmi ára uniószerte meredeken emelkedett, ami az energia- és ellátási költségek különböző gazdasági tényezők által kiváltott változásainak tudható be.
Az Eurostat szerint 2021 második felében az adók a háztartások villamosenergia-számláinak 36%-át és a gázszámlák 30%-át teszik ki. Az előző évhez képest ez az árstruktúra nem változott jelentősen.
A statisztikák azt mutatják, hogy Szlovákia és Magyarország kivételével a háztartások villamosenergia-árai a tavalyi év második felében valamennyi uniós tagállamban emelkedtek. 2021 második felében 2020 második feléhez képest a háztartások villamosenergia-árainak legnagyobb növekedése (nemzeti valutában kifejezve) az EU-25-ben Észtországban (+50%), majd Svédországban (+49%) és Cipruson (+36%) lesz a legnagyobb mértékben.
Euróban kifejezve 2021 második felében a háztartások 100 kWh-ra jutó villamos energiájának legalacsonyabb átlagára Magyarországon (10,0 euró, azaz 0,1 euró/kWh), Bulgáriában (10,9 euró), Horvátországban (13,1 euró) és a legmagasabb Dániában (34,5 euró) van. EUR, azaz 0,345 EUR/fok), Németország (32,3 EUR), Belgium (29,9 EUR) és Írország (29,7 EUR).
Ami a földgázt illeti, a 24 uniós tagállam közül, amelyek a háztartások gázárairól számoltak be, 20-ban emelkedtek az árak. A nemzeti valutákban a háztartások gázárai emelkedtek a legjobban Bulgáriában (+103%), ezt követte Görögország (+96%) és Észtország (+83%). Ezzel szemben csak Szlovákiában, Csehországban és Portugáliában csökkentek a gázárak.
Euróban kifejezve 2021 második felében a háztartások 100 kWh-ra jutó átlagos átlagos háztartási gázárai Magyarországon (3,1 euró), Horvátországban (4,0 euró) és Litvániában (4,1 euró) voltak, a legmagasabb pedig Svédországban (18,6 euró), Dániában (12,5 euró), Hollandiában (11,0 euró) és Spanyolországban (10,8 euró) voltak.
Az európai országok eltérő erőforrás-alaptőkéinek és energiaszerkezeteinek köszönhetően az üzemanyagárak emelkedésének a villamosenergia-árakra gyakorolt hatása 2021-ben eltérő lesz, mivel a nagykereskedelmi villamosenergia-árak egyes régiókban stabilak maradnak, egyes régiókban pedig az egekbe szöknek.
Az Állami Hálózati EnergiaKutató Intézet elemző cikke szerint például Norvégia, mivel villamosenergia-ellátásának 98% -a vízenergiából és bőséges földgázforrásokból származik, az általános áringadozás kicsi, és az átlagár 2021 januárja és októbere között 30 euró / MW marad Az idő múlásával, bár a novemberi és decemberi átlagár emelkedett, az egész évre vonatkozó átlagár 35,02 euró/MWh. Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban és más országokban a nagykereskedelmi piaci árak az egekbe szöktek az utóbbi időben. A december előtti havi átlagár a piacon 299-406%-kal nőtt a 2021 első félévi átlagárhoz képest.
Spanyolországot példaként említve, 2021 januárja és júniusa között a napi átlagos piaci ára 58,58 euró/MWh, és a villamosenergia-árak július óta tovább emelkednek. Októberben a nagykereskedelmi villamosenergia-piac havi átlagára elérte a 207,49 eurót/MWh-t. Decemberben a villamosenergia-piac átlagos napi ára tovább emelkedett, 239,17 euró/MWh-ra, ami négyszerese az év első félévi átlagárnak. Tavaly december 23-án az egynapos nagykereskedelmi villamosenergia-ár elérte a 409 eur/MWh éves csúcsot.
A fenti elemző cikk adatai azt mutatják, hogy Németországban 2021 júniusában az átlagos másnapi piaci ár 40,2%-kal nőtt májushoz képest, elérve a 74,33 eurót/MWh-t; az ár azóta is tovább emelkedett. Decemberben a németországi másnapi piac átlagos havi ára elérte a 221,06 EUR/MWh-t, ami 299,3%-os növekedést jelent a januártól júniusig tartó átlagárhoz képest. A legmagasabb egynapos nagykereskedelmi villamosenergia-ár december 21-én történt, 431,98 EURÓ/MWh-n.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a nagykereskedelmi villamosenergia-árak megugrása nem jelenti azt, hogy a fogyasztók kiskereskedelmi árai ugyanannyival fognak emelkedni. A villamosenergia-árak fogyasztói oldalon bekövetkezett változásai közvetlenül kapcsolódnak a villamosenergia-adásvételi szerződések szerkezetéhez és az egyes országok által a kiskereskedelmi piacon alkalmazott árfelügyeleti politikákhoz is. A tavalyi év második fele óta, különösen azt követően, hogy az orosz-ukrán konfliktus felerősítette az európai energiaválságot, a legtöbb uniós ország adócsökkentés és támogatás formáját fogadta el, hogy megvédje a fogyasztókat az egekbe szökő energiaáraktól.
Egy tipikus példa, amely illusztrálhatja a kettő közötti különbséget, az a legutóbbi internetes hír, hogy "a villamos energia ára Franciaországban 400% -kal emelkedett az egekbe". A Peng Mei News a nyilvános adatokról érdeklődött, és megállapította, hogy az előző év azonos időszakához képest a nagykereskedelmi villamosenergia-ár Franciaországban 3-4-szeresére nőtt. Az energiaárak emelkedését korlátozó francia szabályozásnak köszönhetően azonban a fogyasztók a villamosenergia-árak 4%-os emelésére korlátozódnak, ami a következő alkalommal is érvényben marad, amíg a szabályozók legközelebb ki nem igazítják a felső határt.
A szárnyaló költségeknek ez a része nem tűnt el a levegőből. Az EDF (EDF) volt az, amelyet a francia kormány több mint 80%-ban ellenőrzött, és amelynek a villamosenergia-árak meredek emelkedése miatt magasabb nyereségre kellett volna szert tennie.
Ez év januárjában a Fitch hitelminősítő intézet az EDF önálló hitelprofilját (SCP) tette közzé, miután Franciaország bejelentette, hogy beavatkozik és korlátozza a háztartások energiaárainak emelkedését, míg az EDF bejelentette öt atomerőmű kiesésének meghosszabbítását és az egész éves atomenergia-termelési cél csökkentését. A "bbb+"-ról "bbb"-re történő leminősítés úgy véli, hogy a fenti tényezők jelentős pénzügyi csapást fognak okozni az EDF-nek. A vállalat az EDF 2022-es Fitch által meghatározott EBITDA-ját mintegy 4 milliárd eurónak tekinti, ami 75%-os csökkenést jelent az előző becsléshez képest. Egy másik piaci ügynökség becslése szerint az EDF 7,7-8,4 milliárd eurót veszít 2022-ben a villamosenergia-áremelkedésekre vonatkozó kormányzati korlátozások miatt.
Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter januárban azt mondta, hogy ha a kormány nem avatkozik be, a franciáknak 35-40%-os villamosenergia-számlájuk emelkedésével kell szembenézniük.
A fenti ütemtervből nem nehéz belátni, hogy a villamosenergia-árak emelkedése Európában nem az orosz-ukrán konfliktus kitörése után következett be, hanem több tényező együttes hatásának eredménye. A Gazprom kínálati csökkentésének kockázatával szemben azonban az idei évhez képest súlyosabb az energiapiac általános növekedése, és Európának a villamosenergia-árak jelentősebb emelkedésével kell szembenéznie.
Az ipari ágazatot ez közvetlenebbül fogja érinteni. Az Eurostat által május 3-án közzétett adatok szerint az Európai Unióban az ipari termelők árai 5,4%-kal nőttek az előző évhez képest márciusban. A vártnál magasabb növekedés fő oka a magas energiaárak voltak.
